Flag Counter
Gondoltad volna, hogy Nagy Imre kormányában Kádár János mellett 8 másik miniszter is tagja volt a forradalmat megtorló kormánynak!?
2016. október 27. írta: Hungarian Geographic

Gondoltad volna, hogy Nagy Imre kormányában Kádár János mellett 8 másik miniszter is tagja volt a forradalmat megtorló kormánynak!?

Ma október 27-én - pontosan 60 éve, alakult át jelentősen Nagy Imre második kormánya ami 1956 október 24-től november 3-áig volt hivatalában, amikor is Nagy Imre koalíciós kormányt alakítva létrehozta harmadik kabinetjét. Nagy Imre “forradalmi kormányaiban” kilenc(!) olyan miniszter vett részt, akik a forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János megtortló kormányának is tagjai voltak!

okt27hg.jpg

Az élete végéig hithű kommunista, szovjet állampolgár Nagy Imre aki odaadóan vállalt szerepet a II. v.h. után a németek üldözésében és deportálásában, aki az ‘50 évek elején miniszterként elrendelte a Padlássöprést, akinek két “forradalmi kormányában” Kádár János(!) is helyet kapott. Mégis mitől és miért valósította volna meg nemzetünk óhaját?

padlassopres.jpg

Kádár János mellett Nagy Imre kormányában másik 8(!), igen nyolc miniszterelnök is ‘56-ot véresen és könyörtelenül megtorló Első Kádár kormánynak a minisztere volt, akik 1956. november 7-én tették le az esküt és 1958 január 28-áig voltak hivatalban:
Kádár János a minisztertanács elnöke,
Münnich Ferenc NKVD (később KGB) ezredes, a minisztertanács első elnökhelyetesse majd hadügyminiszter,
Apró Antal iparügyi miniszter majd a minisztertanács többi elnökhelyettese,
Horvát Imre külügyminiszter,
Czottner Sándor nehézipari miniszter,
Nezvál Ferenc igazságügyminiszter,
Nagy Józsefné könnyűipari miniszter,
Csergő János kohó- és gépipari miniszter,
Kossa István pénzügyminiszter.
nikj.jpg
A harmadik Nagy Imre-kormány 1956. november 3-án alakult meg aminek Kádár János is tagja volt.
A kormányban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) négy, a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) három-három, valamint a Petőfi Párt (néven újraalapított Nemzeti Parasztpárt) két tagja foglalt helyet:

Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, mint kormányfő, és egyben külügyminiszter (MSZMP)
Losonczy Géza államminiszter (MSZMP)
Kádár János államminiszter (MSZMP)
Maléter Pál honvédelmi miniszter (MSZMP).
Tildy Zoltán államminiszter (FKGP)
Kovács Béla államminiszter (FKGP)
B. Szabó István államminiszter (FKGP)
Kéthly Anna államminiszter (MSZDP)
Kelemen Gyula államminiszter (MSZDP)
Fischer József államminiszter (MSZDP)
Bibó István államminiszter (Petőfi Párt)
Farkas Ferenc államminiszter (Petőfi Párt)
nirm.jpg
Abszurd de mégis kijelenthető: a forradalmi kormány győzőtt 1956-ban! De a nemzet szabadságharca mégis elbukott!
nikj1.jpg
Eltudnád képzelni, hogy a II. v.h. után Hitler és Szálasi vezette új, szabad és demokratikus kormányokban 8 régi náci/nyilas miniszter kaphatott volna helyet?
 
 
A Hungarian Geographic oldalát megtalálhatod a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://hungariangeographic.blog.hu/api/trackback/id/tr8111843969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tajpan240 2016.10.28. 20:43:06

Azért kicsit googlizva ma is találni érdekességeket:)

Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Matolcsy György – MSZMP-tag
Martonyi János – MSZMP-tag
Pintér Sándor – MSZMP-titkár
Schmitt Pál – az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) alelnökeként miniszterhelyettes a Lázár-, majd a Grósz kormányban
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Mikola István – MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke
Stumpf István – MSZMP tag, a Hazafias Népfront alelnöke
Fónagy János – MSZMP-tag
Vonza András – MSZMP-tag
Ligetvári Ferenc – MSZMP-tag
Chikán Attila – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Harrach Péter – MSZMP-tag
Kerényi Imre – MSZMP alapszervezeti titkár
Pozsgay Imre – MSZMP PB-tag
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár
Boross Péter – MSZMP-tag
Balogh Gyula – MSZMP-tag

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tisztségviselői voltak:

Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Varga Mihály – KISZ-titkár
Rogán Antal – KISZ-titkár
Deutsch Tamás – KISZ-titkár

Lector Oris 2016.10.28. 23:35:43

Amikor megalakult Nagy Imre második kormánya 1956 október 24-én, az a szovjet vezetés és a kommunista párt áldásával történt. Nagy Imre gyakorlatilag az addigra eltávolított Rákosi egyik főemberétől, Hegedűs Andrástól vette át a miniszterelnöki hivatalát. EZÉRT aztán nem nagyon volt mérvadó, hogy ki volt tagja és ki nem. Aztán október 27-én új emberek (kisgazdák) is bekerültek, majd november 3-án új kormány alakult. NA AZ MÁR VALÓDI forradalmárokból állt és persze addigra a Kádár-Münich-Apró-Dögei kvartett elkötelezett kommunistái sem voltak már a forradalmárok közelében.

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2016.10.29. 13:11:20

@Lector Oris: A harmadik Nagy Imre-kormány 1956. november 3-án alakult meg aminek Kádár János is tagja volt. A kormányban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) négy, a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) három-három, valamint a Petőfi Párt (néven újraalapított Nemzeti Parasztpárt) két tagja foglalt helyet:

Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, mint kormányfő, és egyben külügyminiszter (MSZMP)
Losonczy Géza államminiszter (MSZMP)
Kádár János államminiszter (MSZMP)
Maléter Pál honvédelmi miniszter (MSZMP).
Tildy Zoltán államminiszter (FKGP)
Kovács Béla államminiszter (FKGP)
B. Szabó István államminiszter (FKGP)
Kéthly Anna államminiszter (MSZDP)
Kelemen Gyula államminiszter (MSZDP)
Fischer József államminiszter (MSZDP)
Bibó István államminiszter (Petőfi Párt)
Farkas Ferenc államminiszter (Petőfi Párt)

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2016.10.29. 13:13:28

@tajpan240: Ezzel azt akarod mondani, hogy nem történt meg a rendszerváltás 1990-ben, hisz a baloldalon és a jobboldalon is a kommunista párt tagjaiból áll a vezértkar!?

verifikáló 2017.05.09. 07:51:38

@Hungarian Geographic: Gondolom egyáltalan nem ezt akarta mondani, ill. semmit nem mondott, „csak” tényeket közölt.
Egyébként a rendszerváltás megtörtént!
1) Ugyanaz a politikai berendezkedés van most is, mint 1989 előtt?
2) Ugyanaz a gazdasági rendszer van most is, mint 1989 előtt?
3) Ugyanaz az ország katonapolitikája most is, mint 1989 előtt?
4) Ugyanannak a gazdasági tömörülésnek vagyunk a tagjai most is, mint 1989 előtt?
5) Ugyanannak a katonai tömörülésnek vagyunk a tagjai most is, mint 1989 előtt?
Mindegyik kérdésre egyértelmű NEM a válasz. Tehát a rendszerváltás megtörtént. Az hogy a vezetésben sok olyan személy is található, akik 1989 előtt is vezető pozíciót töltött be, az nem a rendszerváltással ― ahogy utalsz rá, a változatlansággal ―, függ össze. Érdemes lenne ezt a jelenséget is megvizsgálni, hogy miért van ez? Csak ránk jellemző? Stb.
Röviden, nagy léptekkel nézzük át a magyar történelmet 1848-tól:
1) Jókai híres regényében, Az új földesúr egyik fő alakjában Ankerschmidtben a Magyarországon birtokot vásárló Haynaut vélték/vélik felfedezni. (Haynaut sehol nem fogadták be Európában a forradalmak leverése után, csak mi magyarok.)
2) Az első világháborúba Ferenc Józsefet éltetve vonultak be az emberek katonának. A világháború végén a katonák tömegesen szöktek meg a frontokról, vállalva, hogy a katonaszökevényeket ― ha elkapják ― azonnal főbe lövik.
3) A Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének tisztjei ― ki mások lettek volna ― a K. u. K. hadsereg tisztjei voltak.
4) A Tanácsköztársaság leverése után csak a sorkatonákat vonták felelősségre, a Vörös Hadsereg tisztjeit nem. Sőt, Horthy mindegyiket átvette, kivéve azokat nem, akik beléptek a KMP-be, de ezek nagyon kevesen voltak. Pl. vitéz Beregfy Károly vezérezredes, aki a Szálasi kormány honvédelmi minisztere is volt, a Vörös Hadsereg egyik politikai tisztje volt, századosi rendfokozatban.
5) 1944-ben, a vészkorszak idején a kommunista párt létszáma 300 fő volt. Fél évvel később, amikor Budapest felszabadult a németek alól, elérte a 10 000, 1945 végére a 300 000 főt. (Hamar „kinyílt” a magyarok szeme.) Szovjetunióba kb. 400 fő magyar kommunista volt, akiknek kb. a felét koncepciós perek során Sztálin kivégeztette. Ezek is csak 1947 végére tértek haza.
6) Az MSZMP létszáma az utolsó kongresszusán 800 000 fő volt. Amikor kimondták a szakadást az MSZP 30 000-re, a Munkáspárt kb. 3000-re csökkent. Ugyanakkor több mint száz párt alakult meg. A 770 000 fő szinte kivétel nélkül megtalálható volt az újonnan alakult pártokban.
Tehát az emberek (nem minősítettem őket, az rád vár!) nem azonosak a rendszerrel. Az emberek a rendszer részei, annak tagjai.

verifikáló 2017.05.10. 07:27:25

Hungarian Geographic válaszolt neked:

@verifikáló: Az a gond, hogy 1990-ben átadták a politikai hatalmat a komcsik, cserébe a gazdasági, és média hatalomért plusz sértetlenség. Viszont a politikai hatalmat sem sikerült átadni, azon egyszerű oknál fogva mert szinte minden pártba beépültek olyanok akik csak a "volt+ rendszer csökevényeivel voltak hajlandóak együttműködni. Antal Imre pénzügyminiszterét, annak első napján a portás nem engedte be a Pénzügyminisztérimban. Ha megtörtént volna a rendszerválts miért van 80% volt párttag a parlamentben, a gazdasági és média elit élén? Eltudnád képzelelni, hogy 1972-ben nácik lennének hatalmon, írnának cikkeket, osztogatnák a pénzt? Csak Nyugat-Európában 5000 újságírót végeztek ki 1945 után a Szövetségesek. Kb valahol itt kezdődik a rendszerváltás!

A rendszerváltás nem emberek megölése! A nevében benne van: RENDSZERváltás!
A 2010. évi Országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot:
Fidesz―Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán) 263 képviselő 68,13%
Magyar Szocialista Párt (MSZP) 59 képviselő 15,28%
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) 47 képviselő 12,17%
Lehet Más a Politika (LMP) 16 képviselő 4,14%
Független 1 képviselő 0,26%
Összesen 386 képviselő

A 2014. évi Országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot:
Fidesz―Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán) 133 képviselő, 66,83%
Magyar Szocialista Párt (MSZP), Együtt, DK, PM, MLP 38 képviselő, 19,10%
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) 23 képviselő, 11,56%
Lehet Más a Politika (LMP) 5 képviselő, 2,51%

Ha több mint 80% volt párttag ülne az országgyűlésben, akkor
2010-ben 309 főt;
214-ben 159 főt jelente, ami teljes képtelenség!
Egyébként leírtam, hogy miként alakult a kommunista párt száma 1944-től a jog-asz.blog.hu/2017/04/25/az_auschwitzi_konyvelo_bortonkepes weblapon. Sőt ott még egy viccet is közöltem 1947-ből!
Ha ezek után sem érted, hogy miért vannak vezető pozícióban még mindig volt párttagok (nem kommunisták, ezt az egyet jól írtad!), akkor feladom, mert ennél világosabban, a tényekhez ragaszkodva nem tudom megmagyarázni. Több adatot (bizonyítékot, tényt) tudnék írni, de felesleges.
Még egyszer a rendszerváltás (lásd a kérdéseimet és arra adott válaszokat) MEGTÖRTÉNT!