A züllöt kocsmák alkohol mámorában a szurkolókból könnyen előtőr a költő. A meglehetősen egysíkú szurkolás a válogatott meccseken, nem ezen rímfaragokká süllyed szurkolótársaink bűne. A valóságban nem, de egy bizonyos mennyiségű pia elfogyasztása után életre kelt Turul’s Army és Csontbrigád szurkolócsoportok mélyreszántó alkotásaiból gyűjtötem össze egy csokorral.
Az EB nem hivatalos Himnusza a selejtezők alkalmával európaszerte viszhangzott a futball szentélyeiben a mindíg szép számban megjelent magyar szurkolói kórus remekebbnél, remekebb előadásában. De! Most nyáron sem a Duna Party sem a Balatoni nyár hangulatához nem mérhető fesztiválsorozat elé nézünk, ezért egy kis módósítás szükségessé vált, hogy EB kompetens és időszerű legyen a Soho Party egykori slágere:
“Az EB, júliusban ér véget,
Varázsolj nekünk valami szépet,
Repülj velünk a Turul szárnyán!
Indul az utazás, csak erre vártál...”
A kezdő sípszók előtt a pályák környékén, a tv készülékek előtt, majd a stadionokban egy magasröptű rímhalmazzal lehet hangolni a meccsekre, és üdvözőlni az ellenfelünket:
“Bordeauxban (Marseilleben, Lyonban, Párizsban etc) szárnyal a Turul,
Minden Osztrákot (Izlandit, Portugált, Franciát, Románt etc) megb+unk háturúl!”
Az 1998-as Magyarország-Románia EB meccs óta tudjuk, hogy “LESZ MÉG bukarest MAGYAR FALU!” (Apropó! Van valakinek fényképe, újságcikke, videója vagy bármije erről a legendás transzparensről? Ha igen, legyenszíves ossza meg velem) A stadionokban járva-kelve azt is tudjuk, hogy “Lesz még Erdély Magyarországé!” Tavaly november óta meg azt, hogy “Lesz még Oslo Hajdúszoboszló!” Így egyértelmű, hogy az EB-n a csitómeccsünknek otthont adó város sem úszhatja meg a Nagy-Magyarország életérzését, amit vidámkedvű trubadúrjainknak hála közvetíthetnek a daloskedvű szurkolótársaink:
“Lesz még Bordeaux piros-fehér-zöld!
Lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-láááá-lá-lá,
Lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-láááá-lá-lá,
Magyarország, héj! Magyarország. héj!
Lesz még Bordeaux piros-fehér-zöld!
Lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-láááá-lá-lá,
Lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-lá-láááá-lá-lá,
Magyarország, héj! Magyarország, héj!
Lesz még Bordeaux piros-fehér-zöld!...”
Ma, május 31.-én lesz 35 éve, hogy Loránt Gyula az Aranycsapat 37-szeres válogatottja, és a Honvéd egykori kőkemény középhátvédje és kiválósága a görög PAOK edzőjeként az Olympiakos elleni mérkőzés 76. percében, egy kihagyot hazai helyzet után, szívinfarktust kapott. A kispadról csapata cserejátékosának karjába hullva, alig 58 évesen Isten, és a sors lefújta eredményekben és sikerekben gazdag életének meccsét. Az ő emlékére sok dalt szereztek a világ egyik legjobb szurkolótáborával rendelkező PAOK fanatikusai, ami ritmusa meghódította főleg a Latin-amerikai és a Mediterán tenger környéki stadionokat, ez a dal ihlette a magyarosított változatot
“Ooooh, Magyarország!
Érted élek,
És ez így van jóóól!
Minden reggel felébredve, egyből Rád gondolok
Egy hazám van a világban
És az MI vagyunk!
Ooooh, Magyarország!
Érted élek
De ha kell,
Meghalooook
Világszerte minden stadion, a mi otthonunk
Puskás Öcsi több, mint Isten
Ez tény, nem csak egy dolog!
Ooooh, Magyarország!
Érted élek
De ha kell,
Meghalooook
Az örület az én fejemben
normális dolog
Reggelente felébredve
egyből Rád gondolok!
Ooooh, Magyarország!
Érted élek.
De ha kell,
Meghalooook
Nagyok voltunk egykor
És még jobbak leszünk,
Hosszú út áll mögöttünk,
de még nagyobb elöttünk!
Ooooh, Magyarország!
Érted élek
De ha kell,
Meghalooook...
X4”
Van neked is a tarsolyodban eddig nem hallott szurkolói dal, ami jól illik a közelgő EB hangulatához? Ha igen, kérlek oszd meg mindenkivel a kommentben.
Ria! Ria!
Ide nem tudom, hogy mit kellene írnom azért, hogy a Facebookon is kövessétek a Hungarian Geographic oldalát, vagy legalább az eddigi jegyzeteimre is rákattintsatok itt, a blogomon. De! Amíg kitalálom, addig bátran lepjetek meg ha tetszett az írásom, és szerezzetek nekem egy perc örömöt azzal, hogy követtek a Facebookon és beleolvastok a többi írásomba is
